A kép remekül mutatja be a fáradhatatlan előretörést, az ellenség (élelem) pusztítását. Az enyhe ferdeség dinamikusabbá teszi a katicát, a háttér elmosottsága külön kiemeli a szorgoskodást. A háttér világos sávjának feláldozásával belevágnánk a bal oldali szélső képletbe is, ami beszorítaná azt a részt (nem tudom, PS-ben nem lehet vele csinálni valamit?) A kép szép, a keret ízléses hozzá, a cím pedig találó - 5 pont.
[B]Katica[/B] Hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata) Jegyei: 0,5-0,8 cm hosszú. A vörös szárnyfedõkön levõ hét fekete folt alapján könnyen felismerhetõ. Így azon kevesek közé tartozik a 78 hazai katicabogár faj közül, amelyet igen könnyû felismerni. A többi faj esetében rendkívül változékony a testszín és a mintázat, de valamennyiükre jellemzõ a félgömbszerûen domború alak. A szárnyfedõkön elhelyezkedõ foltok vagy pontok egészen eltérõ formájúak lehetnek, leggyakrabban kör- vagy szögletes alakúak. A színkombináció alapvetõen kétféle: fekete foltok világos alapon vagy a fordítottja. A katicabogarak csápja rövid, bunkós végû. Élõhely: szinte mindenütt jelen van: síkságon, erdõben, parkokban és kertekben, valamint házakban is, ahol a virágcserepeken találhatók vagy a padláson telelnek át.
Elterjedés: egész Európában. Gyakoriság: mindenütt közönséges, olykor nagy tömegben jelenik meg. Szaporodás: veszély esetén holtnak tettetik magukat, leesnek és nem mozdulnak. Megfogásukhoz lábízületeik pórusain sárgás folyadékot bocsátanak ki, ami bizonyos ellenségeik, például hangyák ellen nagyon hatékony. A hangyák, amelyek e folyadékkal érintkeztek, intenzíven tisztogatják magukat utána. A madarakat és bogarakat e sárga folyadék nem tartja vissza a katicabogarak tömeges fogyasztásától. Tavasszal a nõstények maximum 400 petét raknak a levelek fonákára vagy hasadékokba. Egy héttel késõbb kelnek ki a tarka rajzolatú, nagyon mozgékony lárvák. A közelükben levõ levéltetveket és a még ki nem kelt petéket is eszik. A lárva négy stádiumon megy keresztül, a fejlõdési idõ a hõmérséklettõl függ. A magas hõmérséklet gyorsítja a fejlõdést. A bebábozódásnál a lárva nem bújik ki teljesen a bõrbõl, hanem az aljzathoz rögzíti magát a váladékával. A báb is tarka mintázatú. A katicabogár teljes fejlõdési ideje 3060 nap, évi két nemzedékük van. A katicabogarak nagyon gyorsan el tudnak szaporodni, ilyenkor döntõ tényezõ a táplálékkínálat. A levéltetvek tömeges elszaporodását némi idõeltolódással követi a katicabogarak elszaporodása. Táplálék: a katicabogarak túlnyomórészt levél- és pajzstetvekkel táplálkoznak, ezért rendkívül hasznosak. Tenyésztési kísérletekbõl tudjuk, hogy egy lárva fejlõdése során több száz, esetleg 1000 levéltetût is képes elfogyasztani. A katicabogarakat gyakran használják a biológiai növényvédelemben.
Grat, az elmondottakkal pedig maximálisan egyetértek!
É a rózsáimra telepítettem pár katinkát, azon túl hogy állandó modelleim voltak, tették a dolgukat is rendesen:)
Nagyon szép felvétel. Így igaz Pista1 ahogy mondod! A katicabogár a kert egyik legnagyobb értéke. A képről az nem derül ki, hogy a tevékenységét milyen sebességgel végzi és egyszerűen fáradhatatlan. Nagyon vigyázunk rájuk a mi tanyánkon.
Grat! Ritka jó kép! Színek, szerkesztés, élesség, háttér jó. Hátmég a témája!
Erről jut eszembe: ezek a bogarak sokat érnek. Múltkor a szőlőmben láttam az alma, és körtefákon, hogy sok levéltetü van. Mire legközelebb kimentem, jópár katicabogarat találtam, levéltetü meg alig. Nem kellett permeteznem. De ez a képen is látszik.